Egy fagyos téli hajnalon
Mikor szán sem siklik a havon
Mikor az erdő dunyhát húz
A hangok közt csend az úr
Csak a szél sípol halkan
S nyom nem látszik a hóban
A fák görnyedten hajolnak a földre
Kimúlt szarvas melyet vadász lőtt le
A táj végtelen és kietlen
Az erdő meghalt a hidegben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése